NEMEZ A LÉNYEG!

Mi a nemez?
Gyapjúfilceink tulajdonságai
Hogyan készül?
A gyapjúról
Természetes és megújuló erőforrás
A nemez története

Mi a nemez, azaz a filc?

A nemez kifejezés, vagy más néven filc a különböző gapjú, természetes, vagy műszálas nem-szőtt textiliák gyűjtőfogalma. Hagyományosan a nemez egy olyan textil, amelyet nem szövéssel, vagy kötéssel hoznak létre, hanem laza szálakat “dolgoznak” össze folyamatos anyaggá valamelyik nemezelési eljárással. A nemezelésre két eljárás létezik, a tűnemezelés és a vizes nemezelés.

A tűnemezelés: nemezelő tűk gyors és erőteljes szúrásokkal tömörítik a laza szálakat. Készülhet gyapjú, keverék, vagy műszálas alapanyagból.

Vizes nemezelés: a gyapjú szálak biológiai tulajdonságai (a szálakon lévő mikroszkópikus pikkelyek) lehetővé teszik, hogy vízzel, illetve gőzzel és dörzsöléssel a szálakat teljesen tömör anyaggá alakítsuk. A vizes eljárással csak 100% gyapjú, vagy magas gyapjútartalmú keverék nemezelhető. A vegyes összetételű gyapjúfilcben nem szerepelhet műszál, mert az a gőz hatására megolvad. Ilyen esetekben más állati szőrrel, vagy a szintén természetes, növényi alapú viszkózzal történik a keverés.

A Multifelt Factory nemezgyárában vizes eljárással, vagyis gőzzel készítjük a filcet 100% gyapjúból, vagy gyapjú és viszkóz keverékéből.

Gyapjúfilceink tulajdonságai

A gyapjúfilc, vagy gyapjúnemez az egyik legősibb ember alkotta textil. A gyapjúfilc elkészültéhez a gyapjú alapanyag vizes nemezelési folyamaton esik át, amely a szálak kártolásából, azaz fésüléséből, sűrítéséből, és összenyomásából áll, amelyet víz segítségével végeznek. A nemezelhetőség az állati szőrök természetes tulajdonsága, legtöbbjük képes összeállni és tömör anyagot képezni.

A gyapjú különösen alkalmas a nemezelésre, sokkal jobb, mint a szintetikus szálak. Olyan tulajdonságokkal rendelkezik mint pl. az egyedülálló tartósság és ellenálló képesség. A szálak hullámossága természetes rugalmasságot biztosít. Ez a rugalmasság teszi ellenállóvá, míg a szálak külső burkolata védőfilm réteget képez, amely a kopásállósága záloga. A lanolin, a vékony viaszos bevonat a gyapjú szálakon a gyapjút vízállóvá és fénytűrővé teszi. A gyapjú jól festhető, mivel a természetes festékek egészen a szál közepéig beivódnak és a szín intenzívvé és állandóvá válik. Ezen kívül mivel minden gyapjúszál természetes nedvességtartalommal bír, tökéletesen tűzálló, mindennemű kémiai kezelés nélkül. Ha tűz éri, ahelyett hogy meggyulladna szenesedni kezd és önmagától kialszik, amikor eltávolítják a tűzből.

Ezen remek természetes tulajdonságok a gyapjúfilcet mind dekoratív célokra, mind ipari felhasználásra rendkívül alkalmassá teszik.

A nemszőtt technológiával készült nemez, vagy más néven gyapjúfilc, a következő paraméterekkel bír:

  • A nemeznek nincs iránya, nincs színe és visszája és a színe teljesen konzisztens.
  • Az anyag szélessége elérheti a 180 cm-t
  • A színei erősen telítettek és fényálló
  • Természetes módon szenny-, és víztaszító
  • Mivel nemszőtt, ráhagyás nélkül szabható és nem foszlik!
  • A filc vastagsága és sűrűsége szerkezeti stabilitást is bitosít, ami lehetővé teszi hogy a felfüggesztett installációk további támogatás nélkül is használhatók
  • Tűzálló és önkioltó
  • Kiváló hő és hangszigetelő
  • Megújuló erőforrás

Hogyan készül?

Karbonizálás: A gyárba bálákban érkezik a mosott gyapjú, amit a termékeink egy részének elkészítéséhez karbonizálunk, azaz a gyapjúban benne maradt növényi hulladékot magas hőfokon kiégetjük belőle. Erre azért van lehetőség, mert a gyapjú nagyon hőálló, így amíg a növényi maradványok elporladnak, a  szálak sértetlenek maradnak.

Fotón: A gyapjú karbonizálás előtt

Fotó: A karbonizáló

Porolás és farkasolás: A kiégett növényi maradék a gépi porolás során távozik a gyapjúból. A tisztított gyapjút a farkasoló gép tépi fel elemi szálakra és szükség esetén ebben a fázisban keverjük hozzá a tisztán növényi eredetű viszkózt a megfelelő arányban.

Fotó: A farkasoló, azaz a tépő gép

Fotó: A tiszta gyapjú farkasolás után

Kártolás: A feltépett gyapjú a kártoló gépen folytatja útját. A hatalmas fésűs hengerek között szépen kiigazodnak és egyenletessé válnak a zabolátlan gyapjú szálak.  Itt készül el a fantasztikus kártolt bunda, azaz a paplan gyapjú. Ez már olyan finomságú anyag, hogy a paplanokban töltelékként használható.

Fotó: A kártoló gép

Fotó: A kártológép fésűs hengerei

Nemezelés : A megfelelő vastagságú kártolt bundát gőz segítségével tömör anyaggá nemezeljük. Ez bizonyos termékek esetén az utolsó lépés.

Fotó: A nemezelő gépek

Fotó: A kártolt paplangyapjóból nemez lesz.

Kallózás: A termékek nagy részénél a nemezelést egy további tömörítés, a kallózás követi. Itt kallódik el a nemez egy része, vagyis az anyag összemegy ütögetés hatására. Az ütögetést kalapácsos, vagy hengeres kalló végzi. A kallózást a kívánt anyagsűrűség eléréséig folytatjuk.

Fotó: A hengeres kallózó

 

Festés: Szükség szerint a kívánt színre festjük az elkészült nemezt.

Fotó: A festőkád

 

Szárítás, vasalás, vagy prés: A kész árut szárítjuk, vasaljuk, illetve vastag ipari filcek esetén préseléssel fejezzük be. Az elkészült terméket a raktárból szállítjuk, vagy igény szerint stancoljuk, formára vágjuk. Egyedi megrendelésre akár további feldolgozását is megszervezzük. Partnereinkkel együttműködve tetszőleges vágással, szabással, varrással is rendelkezésre állunk.

Fotó: Kiszállításra sorakozó nemezek.

A gyapjúról

A gyapjú a birkák lenyírt szőre.  A birkák gyapja olyan hullámos és rugalmas szálakból áll, amelyet nemezeléssel tömör textillé alakíthatunk.

Remekül festhető, tűz és nyomásálló, kiváló hő és hangszigetelő. Mindemellett természetes anyag, gyorsan megújuló erőforrás (hiszen visszanő!) és 100%-ban biológiailag lebomló.

A nemezgyár által használt hazai és ausztrál Merino gyapjú egyaránt magas minőségű. A legtöbb birkát évente egyszer (tavasszal vagy kora nyáron) nyírják és a bunda egy év alatt teljesen visszanő.

Természetes és megújuló erőforrás

Igen! Ez mind igaz a gyapjúfilcre. Természetes alapanyagokból természetes eljárással készül a lehető legkevesebb kémiai eljárással, amelyek maradványtermékei mind környezetbarát módon kerülnek vissza a természetbe. Újrahasznosítható is, mivel csak gyapjú és viszkóz szálakat tartalmaz, amely egy növényi eredetű speciális cellulózszármazék, minden gyapjúfilc hulladék környezetbarát módon újra feldolgozható.

A Multifelt Factory gyapjúfilcei bevizsgáltak és  megfelelnek a szigorú Öko-Tex Standard 100 előírásainak, így az emberi bőrrel való közvetlen érintkezésre és pici gyermekek számára is készíthetünk belőle tárgyakat.

A juhok szabadon legelő állatok, ezért különböző növényi darabok találhatók a gyapjaikban. A mosás és a karbonizálás zömmel eltávolítja ezeknek jó részét, de kisebb maradványok, vagy minimális változások lehetnek az elkészült nemezben, annak bizonyítékaként, hogy 100%-ban természetes eredetű alapanyaggal van dolgunk. Ezen felül a birkák időnként különböző okokból festéssel megjelölésre kerülnek. Ennek oka lehet tenyésztésre kiválasztás, valamilyen betegség miatti elkülönítés, vagy bármi más. Ezen jelölő festékek maradványai időnként a mosott és karbonizált gyapjúban is fellelhetők apró kék, vagy rózsaszín pöttyök formájában. Ez elsősorban a natúr és világos színű filceinkben fordulhat elő.

A nemez története

A legkorábbról eredő régészeti lelet, amely a nemez létére, használatára utal, Kr. e. 6500-ból való és Törökországban találták. Kutatók szerint abban az időben keletkezett, amikor az emberiség az állatbőrt, az állatszőrt ruhák készítésére kezdte használni. De földrajzilag erősen behatárolt területen jellemző elterjedése: Európában és Közép-Ázsiában.

A kínai szerzők az ázsiai hun törzsek lakta területeket mint „Nemezország” emlegették, ez is jelzi elterjedtségét és fontosságát. De szomszédaik közül nem csak az északiak, hanem a tibetiek is ismerték a nemezt. Ők páncélként is viselték, s az előkelőek hatalmas nemezsátrakban laktak. A férfiak által viselt csúcsos fejfedő a mai napig nemezből készül, mint ahogy a nők csizmája is. A tibetiektől tanulták el a burmaiak a nemezkészítést, ez az anyag tökéletesen megfelelt vallási előírásaiknak, hiszen a buddhista tanoknak megfelelően a gyapjúért nem kellett kioltani egy élőlény életét sem.

Sem a kínaiaknál, sem a görögöknél, sem a rómaiaknál nem játszott olyan nagy szerepet a nemez, mint Belső-Ázsia nomád népeinél. A kínaiak és a görögök tőlük vették át készítésének tudományát, de soha nem volt életükben nagy jelentősége, mindössze használati tárgyak anyagát látták benne. A nomád népek számára viszont a nemez kultúrájuk alapja, létszükséglet volt.

Az ázsiai puszták szegények fában, viszont rengeteg a juh, a kecske és a teve, ebből következően a gyapjú, az állatszőr. Olyan anyagot kellett találni, amely tartós, könnyen szállítható, elkészítéséhez kevés szerszámra van szükség. Ez az anyag lett a nemez. Ebből készítették sátraikat, szőnyegeiket, ruházatuk nagy részét. Mágikus hatalmat tulajdonítottak neki: nemezből készültek a sámánok kultikus tárgyai, s azok a kivarrt istenek, amelyek óvták a nemezsátor lakóit. A mongolok a törzsfőket fehér nemezszőnyegen emelték magasba, és a menyasszony is ezen ült az esküvői szertartás alatt. Napjainkban is különös jelentőséggel bírnak a fehér, gondosan tisztított gyapjúból készült díszes imanemezek, amelyek köré szigorú szabályrendszert alakítottak ki, például az imanemezt nem szabad átlépni, vásárláskor nem szabad rá alkudozni, míg a többire szinte kötelező. A gyapjú, a nemezszőnyeg gyógyító erejét ma is kihasználják. Reumás fájdalmaik elkerülésére nemez derékaljat használnak, sőt a sebek gyógyítására még a közelmúltban is előszeretettel használták a zsíros gyapjút. A nomád pásztorok a téli és nyári szállásaikon ma is nemezsátrakban laknak, a talajt és a falak egy részét nemezszőnyegekkel borítják. Úgy tartják, ott az otthonuk, ahol a nemeztakarójuk.

”Érdekes megfigyelni, hogy a tőlünk nyugatra élő népek – akik korábban nem készítettek nemezt, az anyagot pedig őseinktől ismerték meg – a nemezt feutre (francia), felt (angol), feltro (olasz), vilt (Holland), filz (német), filc (lengyel) szavakkal nevezik meg, amelyek mindegyike a szűr jelentésű igével van szoros kapcsolatban. Ez arra mutathat, hogy a nemezből készült Magyar szűrt és alapanyagát egy időben ismerték meg ezek a népek.”

(Forrás: Árvai és Vetró: Nemezművesség, 2012)

Manapság nemez nemcsak kézzel, hanem gépi eljárással is készíthető, bár a gépi eljárás pontos leképezése a kézi nemezelésnek, a készítési mód nem változott.

A nemezek manapság újra reneszánszukat élik. A Do It Yourself, azaz kézműves tevékenységek hatalmas népszerűségnek örvendenek, így sokan kézzel nemezelnek. De igen közkedvelt a géppel nemezelt gyapjúfilcek további felhasználása iparművészek, divattervezők, formatervezők által is. A nemez ezer arcú természetes anyag, amelynek felhasználásának csak fantáziánk szabhat határt.